Dr. Szőllősi Edit
ügyvéd, biztosítási- és környezetvédelmi szakjogász
TELEFONSZÁM:
+36 20 9736 354
KÖRNYEZETVÉDELEM
„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. Szent-Györgyi Albert”

A környezet– lényegéből adódóan– nem szorítható politikai, közigazgatási és egyéb, ember által alkotott határok közé. Ezért elengedhetetlen, hogy az EU tagállamai együttműködjenek egymással és a világ más országaival, ha eredményesen kezelni kívánják a mindannyiunkat érintő kihívásokat, legyen szó aszályokról, vagy áradásokról, környezetszennyezésről vagy az Európa gazdag természeti örökségét és biodiverzitását fenyegető veszélyekről. Hazánk élenjárt abban, hogy viszonylag korán felismerve a környezetvédelem fontosságát, az akkori törvényhozók megalkották a környezetvldelemről szóló 1995.évi LIII.Tv-t., valamint a természet védelméről szóló 1996.évi LIII.Tv-t. Ezek a jogszabályok mai alapját képezik a hazai környezetvédelemnek, kiegészítve azokkal az Uniós jogforrásokkal (irányelvek rendeletek), amelyek kötelezőek a hazai jogban. Ezekben megfogalmazták a környezetvédelem, és természetvédelem alap célkitűzéseit, amelyek azóta sem változtak, hogy 2004.évtől,az Európai Unió tagjai lettünk

A több évtized alatt kidolgozott uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. A környezetvédelmi politika az európai természeti tőke védelmét szolgálja, arra ösztönzi az uniós vállalatokat és vállalkozásokat, hogy helyezzék környezetbarát alapokra gazdasági tevékenységüket, ezen túlmenően pedig védelmezi az Európai Unióban élő emberek egészségét és jóllétét.

A természeti tőke védelme: Az európai uniós környezetvédelmi jogszabályok az európai természeti tőke – így például az európai vizek, a levegőminőség, a természetes élőhelyek és a madárvilág – védelmét szolgálják.

Az EU arra törekszik, hogy védelmezze a természetet, és megállítsa a veszélyeztetett fajok és élőhelyek pusztulását. Ennek érdekében létrehozta a Natura 2000 hálózatot, mely 26 000 védett természeti területet kapcsol össze. A Natura 2000 az EU szárazföldi területének csaknem 20%-át teszi ki. A hálózatot nem természetvédelmi területek alkotják, hanem olyan természeti területek, ahol lehet fenntartható emberi tevékenységet folytatni, ha az nem jelent kockázatot a ritka és veszélyeztetett fajokra és élőhelyeikre nézve. A természetvédelmi Tv. alapján, különböző szintű jogforrások szabályozzák a NATURA 2000 magyarországi területeit, és az azokon folyó mezőgazdasági termelés feltételeit.

A környezetvédelmi intézkedések azt hivatottak elősegíteni, hogy:

Egészséges környezet = tiszta víz A cél az Európai Unióban élő polgárok egészségének és jóllétének védelme.

A környezetvédelmi szabályok betartatása elsődlegesen az Állam feladata, különböző hatóságokon, keresztül, (Zöldhatóságok) amelyek bírságokkal sújtják a jogsértőket. A másodlagos szabályozás az önkormányzatoknál történik,(rendeletek, szabályzatok alkotása), akiknek az önkormányzati törvény alapján, alapfeladatai vannak az egészséges lakó,- és természeti környezet fenntartásában, épített környezet- tájvédelem, levegőszennyezés – közlekedéspolitika, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás területén, és ezt rendeletek, szabályzatok alkotásával valósítja meg.

A jogi szakmunka ezeken a területeken, és a környezetvédelemi feladatokat ellátó- képviselő civilszervezetekben zajlik (egyesületek, alapítványok). Az állampolgárok egészségét, testi épségét veszélyeztető vállalkozások tevékenysége polgári- és büntetőjogilag, is védett értékek Az egészséges környezethez való jog alapjogok, amit az Alkotmánybíróság, már több ítéletében is deklarált. A természetvédelem (ezen belül is madárvédelem, biodiverzitás,) olyan területek, ahol hazai jogesetekben a nemzetközi egyezményeket, és az azon alapuló Európai Bírósági ítéleteket is alkalmazni kell, illetve a siker érdekében citálni kell. A környezetvédelem, és természetvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőszennyezés, épített környezet jogi szabályozása szerteágazó, és bonyolult, ezért ha magánszemély, vagy vállalkozás, esetleg önkormányzat, alapítvány, egyesület, és környezetvédelmi szakember segítését igényli a megoldandó jogeset, akkor forduljon hozzám bizalommal. Julian Simon közgazdász, és Norman Myers ökológus) vitájából, íródott „Mi a helyes válasz, ha a Föld jövője a tét? című könyvhöz – Korsós Zoltán által írott – előszóból idéznék. „…….Az ember úgy lehetett uralkodó faj a Földön, hogy az adaptáción, a környezethez való alkalmazkodáson túlmenően egy lényeges találmányt valósított meg: képes lett környezetének saját szükséglete szerint való átalakítására. Bizonyos értelemben, kisebb léptékben erre a többi élőlény is képes, az ember azonban fejlett agya segítségével minden addigi korlátot átlépett, s eddig legalábbis úgy tűnik minden felmerülő problémát megoldott saját fennmaradása érdekében.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez továbbra is így lesz, ezért mindenkinek a saját szűk életterében, (természetes, vagy jogi személy) a saját portáján kell a környezetére vigyázni, és ha sérelem éri harmadik személy részéről, akkor annak megszüntetéséhez joga van, és kártérítésre is jogosult.

Ne hagyja, hogy egészségét, vagyonát veszélyeztető tevékenységet folytassanak a környezetében, vagy ha ez fennállt, és jogsérelem érte, akkor vegye fel velem a kapcsolatot.

Lépjen kapcsolatba velem!

Telefonszám: +36 20 9736 354
vagy küldjön üzenetet:

ELKÜLD
Rólam

Dr. Szőllősi Edit

ügyvéd, biztosítási- és környezetvédelmi szakjogász

Ügyvéd vagyok. Szakterületem a biztosítás- és kártérítés (baleseti- közúti baleseti), ezen belül is a személyi sérüléssel járó balesetek, gépjármű károk, valamint a környezetvédelem.

TOVÁBB
KAPCSOLAT
Szakterületek