Dr. Szőllősi Edit
ügyvéd, biztosítási- és környezetvédelmi szakjogász
TELEFONSZÁM:
+36 20 9736 354
Családjog
akkor, kérje ügyvéd segítségét, és később nem kell hosszantartó, kibogozhatatlan jogvitába keverednie, ha életközösségük megszakad.

Az új Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyve – a Családjogi Könyv – tartalmazza a családjogi szabályokat. Ezek a rendelkezések nem jelentenek szakítást a korábban hatályos Családjogi Törvényben foglalt rendelkezésekkel, ugyanakkor bizonyos kérdésekben valóban hoznak új megoldásokat. Ami a változások indokoltságát illeti, az többrétűnek tekinthető. A 2014. március 15.- e előtt hatályban volt Családjogi Törvény megalkotása óta lezajlott társadalmi és gazdasági változások bizonyos következményeit a családjogi rendelkezések szintjén is le kellett vonni, így egyes új szabályokat a változásokkal való lépéstartás igénye és szükségessége indokolt.

Ebből az indíttatásból új jogintézmények is belekerültek a Családjogi Könyvbe.
Ilyenek különösen:

1. A házastársak vagyoni viszonyai, a házastársi vagyonközösség

A házastársak vagyoni viszonyai többrétűek, függően attól, hogy a házasság alatti vagy a házasság felbontása utáni vagyoni viszonyokról van szó. A vagyoni kérdések érintik a házastársi tartás, a házassági vagyonjog, illetve a házastársi közös lakás használatának kérdését egyaránt.

Az új Ptk. a házastársi vagyonközösség szabályait a jelenleginél lényegesen részletesebben rendezi.

2. A házassági vagyonjogi szerződés és az alternatív házassági vagyonjogi rendszerek kerülte be a Családjogi Könyvbe.

Az ún. közszerzeményi rendszer is létrehoz a házastársak között egyfajta szerzeményi közösséget, de ennek akkor lesz jelentősége, ha a házassági életközösség megszűnik.

A vagyon elkülönítési rendszer a házastársak autonómiáját helyezi előtérbe. A házastársaknak – ennek a rendszernek a keretei között – nem keletkezik közös vagyona vagy megtérítési igénye pusztán abból a tényből következően, hogy házasságban, illetve házassági életközösségben éltek egymással.

3. Az élettársak

Élettársaknak továbbra is azokat a személyeket tekintjük, akik közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek, s nem áll fenn közöttük sem házasság, sem bejegyzett élettársi kapcsolat, illetve egyikük sem él mással – házassági, bejegyzett élettársi, élettársi – életközösségben. Az élettársak vagyoni viszonyait, a rájuk nézve irányadó élettársi vagyonjogi rendszert, annak szabályait, a szerződéskötés lehetőségét a Ptk. nem a családjogi, hanem a kötelmi jogi szabályok között helyezte el, ezzel azt juttatva kifejezésre, hogy az élettársi viszonyt egyáltalán nem tekinti a házassággal egyenértékűnek.

A 2009. évi XXIX. törvény rendelkezik a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

Összefoglalva elmondható, hogy a családjogi viszonyok szabályai (szülői felügyeletei jog, tartási jog, láthatás, stb.) az élettársi, és a bejegyzett élettársi jogviszony szabályai a fentieken túlmenően egybevetve az új Polgári Törvénykönyv VII. könyvében újra szabályozott öröklési joggal a családi viszonyokat más megvilágításba helyezi, és a szerződéses szabályozást, -a felek akaratának megfelelő állapot létrehozását - helyezi előtérbe.

Ez pedig felértékeli az ügyvédi szakmunka igénybe vételét.

Lépjen kapcsolatba velem!

Telefonszám: +36 20 9736 354
vagy küldjön üzenetet:

ELKÜLD
Rólam

Dr. Szőllősi Edit

ügyvéd, biztosítási- és környezetvédelmi szakjogász

Ügyvéd vagyok. Szakterületem a biztosítás- és kártérítés (baleseti- közúti baleseti), ezen belül is a személyi sérüléssel járó balesetek, gépjármű károk, valamint a környezetvédelem.

TOVÁBB
KAPCSOLAT
Szakterületek